Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


In medias res - dedicated for Snow scene

2009.07.13

 

Snow scene...

 

Igazán nem is tudom miért... De valahányszor látom ezt a videót, olyan melegem lesz tőle...

Nézem a gyönyörű szemeidet... Olyan szomorúak...

Ilyenkor elfog a vágy, hogy felvidítsalak téged...

Annyira szeretnék veled lenni... Együtt nevetni...

Kortyolni a teát abból a rózsaszínű bögréből és hallgatva üldögélni melletted azon a pokrócon; és merengve nézni odakint a hóesést...

Lehunynám a szemem, ahogy ujjaink - mintegy véletlenül - lassan egymásba kulcsolódnának...

Bár melletted lehetnék...

Bámulom a képernyőt, és sóhajtva becsukom a szemem. Csak egy pillanatra... Mégis...

Mikor kinyitom, valahogy... Megváltozott körülöttem minden.

Ez a nagy ablak... A rideg, szürke falak... Ezek emlékeztetnek valamire...

Megfordulok, s elmosolyodom, ahogy látóterembe úszik a zöldes színű pokróc, rajta a két bögre...

Feljebb emelem tekintetem, s ekkor meglátlak téged, ahogy abban a régimódi kádban fekszel és csak meredsz magad elé...

Vajon kire gondolsz most igazából?

Odalépek a kádhoz és a válladra simítom a kezem. Felnézel, csodálkozva.

De a szemedben nem azt a kérdést látom, hogy "ki vagy te?" sokkal inkább; "hogy kerülsz ide?"

Oh...

Hasonlítok... Rá?

Pulzusom az égbe szökik, ahogy ilyen közelről mélyen a szemedbe nézhetek... Nem... Nem bírom ki, hogy ne tegyem meg...

Letérdelek a kád mellé, odahajolok hozzád és megcsókollak. Csak egy pillanatig tétovázol... Ám aztán viszonzod és...

Vajon odakint most tényleg hullani kezdett a hó?

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.